Az Európai Unió jogállamisággal kapcsolatos kifogásaira a kormány a Magyar Közlönyben megjelent határozatában pontokba szedve válaszolt. Ebben azt írják:
- „Magyarországon európai összehasonlításban is részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek.”
- „A Kormány rögzíti, hogy az Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz.”
- „A Kormány rögzíti, hogy a 2011-ben elfogadott magyar Alaptörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az 1941. számú határozatában kijelentette: a magyar parlament a szabad és demokratikus Magyarország története során először módosította a korábbi – egypártrendszerből örökölt – alkotmányt, és demokratikus eljárással, intenzív parlamenti vitákat követően, és a magyar civil társadalom közreműködésével új és modern Alaptörvényt alkotott”.
- „A Kormány felhívja a figyelmet arra, hogy nemzetközi fórumok vizsgálták a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását. Ezek alapján megállapítható, hogy a magyar alkotmányos keretek összhangban állnak az európai normákkal, és számos uniós tagállam szabályozásához képest szélesebb körű intézményi garanciákat biztosítanak.”
- „A Kormány megállapítja, hogy az Európai Bizottság megalapozatlan aggodalmaival szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja.”
A magyar kormány mindezzel pedig „elítéli az Európai Bizottság beavatkozási kísérleteit Magyarország független alkotmányos szerveinek tevékenységébe”, és „visszautasítja a nyomásgyakorlást” egyes konkrét ügyekben.